Kamerika

Egyfajta elégedett büszkeséggel töltött el a hír, hogy érdeklődik utánam egy manager. A mostani nehéz helyzetben, ami azért a film fellegvárában is érzékelhető, ez elég hízelgőnek tűnt.  „Mégiscsak hallottak rólam errefelé” – gondoltam magamban. Az azért hamar kiderült, hogy az egész egy ismerősömnek köszönhető, nem pedig az ismertségemnek, de sebaj, a tényen ez mit sem… Tovább »

Néhány hete voltam még csak Amerikában, amikor behívtak az első szereplőválogatásra, azaz castingra. Mások hosszú heteket, hónapokat töltenek el a felkészüléssel, a helyes kiejtés csiszolásával. Nekem egy éjszakám volt arra, hogy Sárkányemberré váljak… (Az előző rész tartalmából…: A Hollywood-jel árnyékában) Nem sokkal az USA-ba érkezésem után kellemes partiba csöppentem, ami – gondoltam – majd feledteti… Tovább »

Sok mindent írtak már a lapok azokról a kollégáimról és persze rólam is, akik Magyarországon kívül is megmérették magukat. Ezek az anyagok vagy világsztárrá avatnak szinte bárkit – akár kétmondatos statiszta szerep után is –, vagy maró gúnnyal azt bizonygatják, hogy magyar színész maximum pincér lehet Hollywoodban. Ezért döntöttem úgy, hogy inkább én írom le… Tovább »